Amúgy mivel ezt anno egy animés, mangás, játékos blognak szántam sok mondanivalóm nincs. Ebben az évben sok mindent láttam, de sokkal több mindent nem. Cucc ugyan elém tolt pár részt random sorozatokból, melyeket vele még néztem egy darabig, aztán hazament egy hétre, ő továbbnézte én pedig már nem tértem vissza.

Így aztán idén néztem Legendary-t, Yosuga no Sora-t, PSG-t, Chu Bra-t, Saiko no Qrvaszart, más nem rémlik és az utóbbi kettőt is úgy kellett visszaolvasnom. Viszont annál többet játszottam. Még tavaly kaptam ugye Mirror’s Edge-et, melyet aztán feladtam a vége felé, mert a verekedős részen nem tudtam 1-2 óra alatt továbbjutni, és rekordokat sem nagyon gyűjtöttem a versenyben.

Meg játszottam egy csomót a Guild Wars-zal is, de aztán ott is mindegyik részben eljutottam egy olyan pontra ahonnan csak órákkal később juthattam volna tovább, amihez semmi kedvem nem volt. Megoldás lenne még ha a játékot az MMORPG alapgondolata szerint másokkal együtt vinném véget, de nem volt kedvem szocializálódni egy játékban.

Aztán nem tudom, de amióta elkezdtem dolgozni tudtam, hogy első fizetésemet a megjelenő StarCraft II-re fogom költeni, főleg azután, hogy bejelentették a gyűjtői kiadás tartalmát. És aztán augusztusban, mikor visszajöttünk Horvátországból így is lett. Eleinte nem játszottam, de aztán szép lassan mindenki visszajött szabiról szépen összegyűltünk neten és hónapok óta játszunk változó felállásokban. A csekély eredményeim alant láthatóak.

Aztán cucc kíváncsiságára begyűjtöttük az eddig megjelent Assassin’s Creed-eket. Ő a II-t választottam én pedig az első részt próbáltam ki. Persze abban is eljutottam a kritikus pontra, szóval most áll a dolog.

Ja és Boldog Új Évet!

Ugye még valamikor júliusban jött ki több mint 10 évvel az első rész után. Elképzelhető a fandom várakozása. Mikor jött az első intro-videó mindenki egyként gondolta hősünkkel: “Hell, it’s about time!” Aztán jöttek még videók, meg béta teszt, melyről lemaradtam, mert akkoriban semmilyen Battle.net fiókom nem volt, de azért a tört bétát én is ki tudtam próbálni. Jó volt, ezért nem volt kérdés, hogy ez a játék kell nekem. Aztán jöttek jobbnál jobb hírek, miszerint a gyűjtői kiadás és annak tartalma. Ekkor már tűkön ültem, shit dooo want.

Aztán lett munkám, meg lett első fizum és bizony lett Starcraft 2 Collector’s Edition-öm is. A cuccban az van amit ráírták. Igazából sok szót nem érdemel. A képregénybe nem is olvastam bele. De az artbook szép, az OST zsír, a héten is hallgattam egy párszor. (és már aznap este fenn volt torrenten FLAC-ban). Az Így készült DVD-be csak futva néztem bele, mert nem akartam a poénokat lelőni magamnak a kampány előtt. De a legjonn az összes cucc közül egyértelműen Jim Raynor dögcédulája az eredeti Starcrafttal felpakolva. Kicsit nosztalgiáztam vele, mert laptopon csak az megy, de aztán gyorsan átmásztam a rendes játékra.

Eleinte csak kampányt játszottam, azt is alig, amíg aztán be nem jelöltük egymást a haverokkal mint facebook-on és azóta heti 3-5 alkalommal toljuk a multit. Személy szerint én még mindig szar vagyok, ahogy az első részben és én kullogtam a lista legvégén, de azért fejlődöm. De akkor jöjjön most már tényleg valami leírás.

A zene király. Jók a country-s számok, meg a nyálasak is, de a menüzene az egy az egy Star Wars szerintem. Akár John Williams is írhatta volna. Ennél epicebb soundtrack-je eddig csak a Dawn of War II-nek volt számomra. Aztán ugye a kampány. Az első játék kampányát ugye imádtuk, mert akkoriban azért nem volt annyira alapvetés, hogy a legutólsó agytrancsírozós játéknak is legyen sztorija és a Starcraft-nak nem is akármilyen volt. Ez most sincs másképp, csak közben haladt a világ, néztünk egy csomó filmet, mert feldolgozást és így azért már nem üt ez a galaxisokon átívelő, epic, árulós, szabadságharcos love story. És az utolsó pálya különben is **** nehéz volt, szóval szenvedős vége van

Amúgy a kampány tök játszható, élvezetes és nagyon jó ötletnek tartottam, hogy néhol bizony választani kell kinek segítesz, meg lehet válogatni az upgrade-ek közül és egy csomó egységgel is játszhatsz az első részből. Persze alapvetően minden pályán azzal fogsz játszani amit éppen akkor kapsz meg, de azért jó hogy vannak. Ami kár, hogy csak terran kampány van, a többi meg újabb 10ezrekbe kerülő folytatás lesz majd évente.

Aztán ha vége a kampánynak akkor jöhet a többi játékmód. Egyéniben olyan sok lehetőség nincs. Lehet saját indítani és gyakni akit beraksz magad ellen, meg vannak a kihívások. Ez 9 pálya meghatározott feladattal, mindig egy adott egységre, vagy egységcsoport alapozva. Van amelyik könyebb, meg ha neten megnézed, hogy kell akkor tényleg könnyű, de gyakorolni sem utolsó.

Nem tudom mióta van ez jelen játékokba, de most már a Starcraft2-ben is lehet acheivement-eket gyűjteni. Rengeteget csináltak, így mindenkinek jut belőle. Kapsz a kampányért, az egyéni játékokért, a multiért, de még olyanokért is, hogy megnézel egy replay-t. Vannak totálkönnyűek, meg vannak lehetetlenek. Ilyen például ezerszer nyerni minden fajjal… Persze nem lehetetlen az otthon ülő koreai muksóknak, de én azért messze leszek tőle.

Ami azonban az egész játékban a legjobban el lett találva, az az új Battle.net volt. Ahogy elnéztük a statisztikáinkat, mindenki nagyjából úgy áll, hogy a küzdelmek felét nyerte meg, szóval el kell ismerni, hogy nagyon kiegyensúlyozott lett a rendszer. Eltérő ligák vannak, és mindig az aktuális szintednek megfelelő ellenfelet sorsol. Néha kicsit gyengébbet, néha kicsit erősebbet, de ez a kapott pontokban is tükröződik. Nincs az, hogy felmész és 10-ből 10-szer porrá aláznak, csak mondjuk 7szer. Valaki ellen mindig lehet nyerni. És ehhez csak egyet kell kattintani. Nem kell órákat elbaszni a cseten arra várva, hogy feljöjjenek a haverok, vagy hogy valaki hajlandó legyen játszani veled. Ha lenyomod a gombot a gép kioszt neked egy random ellenfelelt és már mehet is.

Szerencsére mi a barátokkal pont négyen vagyunk, így ha mindenki ráér, akkor 4v4-be toljuk, de már igazából minden lehetséges kombinációban voltunk, ha valaki épp nem ért rá. Egyedül nagyon keveset játszottam eddig, mert abból voltam a legszarabb, de 3asban 4esben szép eredményeink vannak.

Amúgy a játék szerintem még mindig drága, de aki ráér játszani és esetleg vannak barátai akik jönnének vele, az mindenképpen vegye meg, mert nagyon jó lett. Aki csak bele akar nézni, az nyugodtan warezolja le, mert a tartósságához szerintem eléggé hozzátartozik, hogy mennyire tudod ezt közösségbe nyomni. Legalábbis nekem egyéniben egy fél óra alatt elmegy a kedvem a játéktól, de multiban simán megy 2 óra is. Több azért nem, mert mindenki dolgozik és csak este 9kor tudjuk elkezdeni és 10-11nél tovább nem szoktunk játszani.

A játék történetéről nem sokat tudok mondani, mert nem találtam (nem is igazán kerestem) hozzá fordítást. De a lényeget annyiban össze lehet foglalni, hogy főhősünk belép valami klubba ahol csak lányok vannak és a cél az, hogy végigdugja az összest. Valami misztika meg, meg mágia is van benne, de az mind skippelhető.

Ami után az aprócska sztori részeket letudtuk kezdődhet a móka. Választunk egy lányt, egy helyszínt és indulhat a móka. Minden lánnyal ugyanazok a lépések járandók be. Hasonlóan a Sexy Beach-hez lehet őket öltöztetni, választhatunk helyszínt, és megfelelő számú randi kell a lányokkal, hogy tovább jussunk, de már az első találkozáskor van szex, melyhez a menü kezelése jobban hasonlít a Rapelay-ben megszokotthoz.

Kezdetben csak simogatósdi és misszionárius póz van, de megfelelő kombóval izgalmasabbak is előhozhatók. Ahhoz például, hogy ülve is tudjuk a hölgyet küldeni fekvő pozícióban oldalra meg vissza kell fordítani.

Ha már több lánnyal is túl vagyunk az első fejezeten akkor lehet őket “pároztatni”. Ha megfelelő helyen szexelünk az egyikkel, akkor a sztori szerint véletlenül meglátja a másik és be akar szállni. Hát nem aranyos?! Itt aztán újra lehet trükközni, hogy kihozzuk az összes pozitúrát, mely egész a paizuri-tól (titfuck) a vonatozós hármasig terjed, mely nem felcsatolhatóval megy, hanem elvileg futanarival. Ha valaki jobban vágja a japánt fejtse már meg, hogy most tényleg?

A játék még olyan extrákat tartalmaz, mint a maszti, vagy a mellcsere. Az előbbi arról szól, hogy sokáig nem keresel fel egy lányt, akkor meglesheted ahogy hősünkért epedve ujjazza magát. A másik pedig egy extra a második fejezet után. Ebben a módban a lányok random megkaphatják másik lány melleit, mert a lányok az arcukat leszámítva mellméretben térnek el igazán. A módnak annyi szépséghibája van, hogy az uncensor patch nem működik rá, de azért vicces.

Mivel baromi sok a lány és a kombináció ezért elvileg sokáig lehet játszani (lánypároknál oda-vissza kell mindent véghezvinni), de miután egy lánynál végigvitted a fejezeteket, már mindent láttál, szóval inkább unalmas lesz. Szerencsére viszont ebben sem kell nagyon megerőltetni magad, mert van progress bar a lányokhoz, sőt a dugásért kapott pontjaidból, amiből egyébként a ruhák megvehetők, fejlesztheted is a micsodádat, így akkor 5-6 húzásra elcsattanhatnak a csajok. Jó, mi?! Jó szórakozást.

help: walktrought

(a képek közti minőség különbség abból adódik, hogy egy része a laptopon készült, ahol video hardver hiányában csak ilyen módban fut a játék)

u.i. : kicsit már idegesítő, hogy a játék még jobb grafikával is szinte csak a procit eszi, de azt keményen, ez a schoolmate 2-re hatványozottan igaz, olyan szagatt nálam, hogy csak na

Kicsit elszaladt velem a ló, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy beszippantott az MMORPG mánia, pedig nem is olyan játékkel játszom ahol a tele a játéktér társakkal vagy emberi ellenfelekkel. Ahogy írtam már múltkor, a GW olyan játék ahol csak a városokban van lehetőség interakcióra a többi játékossal, ha kimész terepre akkor már csak a választott csapatod tarthat veled. De a játék azért azoknak is segít akik még így online sem mernek megszólítani másokat, vagy csak simán annyira keménynek hiszik magukat, mert vannak zsoldosok, akiknek még csak fizetni sem kell. Feltöltheted velük a csapatodat és mehet a zúzás, ilyenkor persze kevesebb pont és arany jár, de gyógyító nélkül majdnem lehetetlen bármelyik küldetést is megcsinálni. Így lehet az, hogy ezt a játékot még én is tudom játszani és ami azt illeti eléggé meg is kedveltem. Ehhez az is hozzájárult, hogy egyszeri díja van csak. Úgyhogy most ez az egyetlen eredeti játékom itthon. Vagyis nem, mert kedvesemtől kaptam egy Mirror’s Edge-et, de az laposon elég laposan teljesített, úgyhogy majd otthon tudom kipróbálni és kiismerni igazán.

De térjünk vissza a Guild Wars-hoz, merthogy névnapomra, ami cselesen karácsony napján van, megkaptam a Nightfall című kiegészítőt is. (Ezek után persze aztán semmi nem állíthatott meg, hogy neten megvegyem a Factions-t is, melyhez karácsonyi akció keretében az Eye of the North-ot ingyen hozzácsapták). Mivel épp vizsgára kellett volna készülni, ezért semmi nem akadályozott meg abban, hogy csináljak gyorsan egy, a Nightfall-ba behozott, dervis karaktert és nekiálljak az új küldetéseknek. Ami meglepett, hogy vagy én kattantam rá nagyon, vagy tényleg nagyon egyszerű volt. Az eredeti történetben, a Próféciákban, fél év alatt 18. szintig tudtam csak vinni a karakteremet, holott a legkönnyebben fejleszthető harcos kasztot választottam, míg a dervist sikerült 3 nap alatt 18. szintre vinnem.

Egyszerűen más jellegű lett az egész. A Nightfall-ba vezették be a zsoldosok mellé a hősöket, melyek veled együtt fejlődnek és majdnem mindent beállíthatsz rajtuk. Melyik képességekre gyúrjanak, milyen fegyvereket és varázslatokat használhatnak, ezáltal jobban tudnak segíteni rajtad mint a zsoldosok. Maga a dervisek is elég jók. Azt hittem hasonlóan harcra kigyúrtak lesznek, mint a harcos, de kicsit más a helyzet. Míg a harcost, bármilyen fegyverrel menjen is, arra érdemes kigyúrni, hogy használja az adrenalint, nagyot vágjon, kivéreztesse, vagy épp megbénítsa ellenfelét, addig a kaszával inkább arra megy ki a játék, hogy egyszerre több ellenfelet is le tudj teríteni egyetlen vágással, melyet jó pár Elonában honos lény támogat azzal, hogy sokan rontanak rád sűrű kötésben, egyszerre. Ezen kívül még az is sokat segít, hogy a pályák nagy részén lehet bónuszt kapni bizonyos lényekre. Ezekkel csak az a gond, hogy ahogy egyre erősebb leszel annál kevesebb az ilyen területek száma.

Maga a sztori megint nem fogott meg. Valahogy nekem elég, hogy kimegyek és írtok. A küldetések 3/4-ét el sem olvasom, pedig vannak érdekesek. Például a Fanrauhr halott városának történetét felkutató küldetés egész érdekes volt. Persze semmi extra nincs ezekben, de néha jó olvasgatni amikor megunod már az ugyanolyan ellenfelek sorozatát. A főszál szintén nem nagy eresztés. A nap harcosává avatnak és a te feladatod kinyomozni és majd megakadályozni a megjövendölt éjszaka eljövetelét. Ebben aztán lesz árulás, intrika, meg minden. Teljesen vállalható sztori. Nem túl eredeti, de vállalható.

Ami tetszett a Nightfall-ban, hogy a hősök miatt sokkal könnyebb, a kivetett váltságdíjak miatt könnyebben lehet gyűjteni az XP-t, ami a küldetésekre is igaz, ugyanis míg a Prophecies-ben a legtöbb küldetésért örülsz ha 500 vagy 750 XP-t kapsz és a 2000XP-s küldetésekbe belepusztulsz, addig itt a legkisebb szarra is 1500XP jár. Ezen kívül most vannak Téli napok, január 4-ig, mely jópár 5000XP-t ígérő küldetést is adott, melyeket sokkal könnyebb Elonában megcsinálni, mint mondjuk Lion’s Arch-ban, mert míg egyikben meg kell mentened pár rénszarvast, addig utóbbiban gyakorlatilag egész Tyria-t be kell járnod, beleértve Droknar’s Forge-ot is, ahová normális esetben a teljes történet legvégén jutnál el, de ha tökös gyerek vagy, akkor bevállalhatod a Droknar futása néven emlegetett öngyilkosságot, mely során 22-24-es szintű lények hadán keresztül hamarabb is eljuthatsz a városba.

Mivel megvan az Eye of the North is, ezért a tirián karakterem is használhat most már hősöket, melyből kapásból kaptam is 3 20-as szintűt, de még velük sem sikerült az út ötödénél tovább jutnom, mert egy szorosban mindig előjönnek a föld alól mindenféle óriásférgek, melyek befagyasztanak és random eltűnnek amikor már épp kinyírtad volna őket. Ezen kívül csak 6 játékost vihetsz csak magaddal és még csak az sem megy, hogy rágyúrsz a futásra, ugyanis szinte kivétel nélkül minden hegylakónak van valamilyen belassítós képessége. Pedig szívesen kihagytam volna a hosszú sztorit mielőtt odajutok, de úgy tűnik nem úszom meg.

Ami azért is baj, mert valamiért a nagyobb, kooperatív küldetéseket nem szeretem. Olyankor nincs irányzék, magadnak kell rájönnöd mindenre. Viszont van bónusz, melyért kétszer annyi XP-t kapsz, de ezeket meg vagy nem találod meg, vagy nagyon nehezek. Ezért szoktam aztán rá a wiki használatára, abban nagyrészt mindig leírják, hogy mit hol találok és mire figyeljek. De ennek ellenére mégsem szeretem ezeket a feladatokat, ezért általában akkor szoktam megakadni a játékkal amikor ilyenek jönnek. Kb. mindegyik karakteremmel eljutottam erre a szinte, úgyhogy most már talán tanulok egy kicsit.

Vagy nem, és rantelek tovább arról, hogy mennyire más a két kiegészítő, mint az alapjáték. A harmadikról sokat nem tudok mesélni, mert még nem játszottam vele szinte semmit, csak éppen megcsináltam az átvezető küldetést. A Nightfall-ról írtam, hogy könnyű, de aztán kiderült, hogy a Factions is az lesz. Ott egy merénylőt csináltam magamnak, akinek tetszenek a támadásai, de amúgy kurva hülyén néz ki és féloldalasan fut. És a kezdő város körüli rész is nagyon nagy és alig van ellenfél és már 8-as szintű vagyok WUT? Amúgy a Prophecies az nyugati stílus, a Factions ázsiai a Nigthfall pedig közel keleti stílusú. Ez jelenti a neveket, a helyszíneket, a fajokat és a legyakandó lényeket is.

Mindezt valamikor karácsony tájékán írtam és tessék, még mindig itt van a live writer-ben. Szégyen, remélem csak a képek hiánya miatt nem tettem fel, melyek természetesen megint kimaradnak, mert az asztali gépemen vannak.

[#aznmp3] Samurai Deeper Kyo Character Vocal Album[192kbps.2002.12.25][Ripped by meikochan]\                                
[#aznmp3] UVERworld – Colours of the Heart [Scans x PV (Blood+ Special Edition)][320kbps.2006.05.17][Ripped by Riact]\      
[#aznmp3]Fate Stay Night Character Image Song 1 -Saber\ 
[Nipponsei] K-ON! Character Image Song Series – Hirasawa Yui [Toyosaki Aki]\
[Nipponsei] School Rumble 2 Gakki 1 – Die Another D!\
[Nipponsei] School Rumble 2 Gakki 2 – Hime no Kikan!\ 
[Nipponsei] Shakugan no Shana – Assorted Shana Vol.1\  
[Nipponsei] Shakugan no Shana – Assorted Shana Vol.2\ 
[Nipponsei] Shakugan no Shana – Assorted Shana Vol.3\
[Nipponsei] Shakugan no Shana Movie Insert Single – Akai Namida [Kawada Mami]\
[Nipponsei] sola Image Song Album – oratorio\
[Nipponsei] SoltyRei Character – Radio Theme CD SoltyxRose\
[Nipponsei] SoltyRei Vocal Album – Promise [R.O.N] 320k.zip\
[Nipponsei] Soukyuu no Fafner Character Album – Makabe Kazuki -Flugel-\
[Nipponsei] Soukyuu no Fafner Character Album – Minashiro Soushi -terra-\
[Nipponsei] Soukyuu no Fafner Character Album – Tomi Maya -azul-\
[Nipponsei] Starship Operators Special CD – LIVE In Southern Cross Hall\
[Nipponsei] Tengen Toppa Gurren Lagann Character Song [Various]\
[Nipponsei] Trinity Blood File #01 – Gunmetal Hound\ 
[Nipponsei] Trinity Blood File #02 – GUNS N’ SWORDS\ 
[Nipponsei] Trinity Blood File #03 – RADIO HEAD\  
[Nipponsei]_Tsubasa_Chronicle_Best_Vocal_Collection\ 
[Reveria]_SHUFFLE!_Special_BGM_CD1\
[Reveria]_SHUFFLE!_Special_BGM_CD2\ 
[Reveria]_SHUFFLE!_Special_BGM_CD3\   
[Reveria]_SHUFFLE!_Special_BGM_CD4\
Aa Megamisama – Complete Vocal Collection\
Aa Megamisama – Goddes Family Club – OST Singles\
Aa Megamisama – Try To Wish Single\
Azumanga Daioh – Character Songs 02 – Sakaki-San – Asakawa Yuu [320 kbps]\
Azumanga Daioh – Character Songs 03 – Osaka – Matsuoka Yuki [320 kbps]\
Azumanga Daioh – Character Songs 04 – Tomo – Higuchi Chieko [320 kbps]\
Azumanga Daioh – Character Songs 05 – Kagura – Kuwashima Houko [320 kbps]\
Azumanga Daioh – Character Songs 06 – Yomi – Tanaka Rie [VBR]\
Azumanga Daioh – Character Songs 07 – Yukari & Nyamo – Akiko Hiramatsu & Aya Hisakawa [VBR]\
Azumanga Daioh – Character Songs 08 – Kaorin – Sakura Nogawa [VBR]\
Azumanga Daioh – OST 1 – [320 kbps]\
Azumanga Daioh – OST 2 – Oranges & Lemons [VBR]\
Azumanga Daioh – The Very Short Movie OST – Kurihara Masaki [OGG]\
Devil May Cry OST\
DUSK Original Soundtrack (320)\  
DUSK Single – New World (320)\
Excel Girls Golden Best 20 ~ Hatachi – Excel Girls (128k)\ 
.hack Game Music – Perfect Collection\
Green Green Kanenone Jam 01\ 
Green Green Kanenone Jam 02\
Hagaren Song File – Alphonse Elric\ 
Hagaren Song File – Edward Elric\
Hagaren Song File – Maes Hughes\
Hagaren Song File – Roy Mustang\
Hagaren Song File – Winry Rockbell\
Haibane Renmei Image Album ~Sei naru Shoukei~\
Hinata Girls Song Best 1\
Hinata Girls Song Best 2\
I Love Hina\ 
Love Hina Trilogy 1\
Love Hina Trilogy 2\
Love Hina Trilogy 3\
Mai-HiME – Character album vol.1\
Mai-HiME – Character album vol.2\
Mai-HiME – Character Song Vol.1 Mai Tokiha (Mai Nakahara) – Itoshisa no Kousaten\
Mai-HiME – Character Song Vol.2 Natsuki Kuga (Saeko Chiba) – Mizube no Hana\
Mai-HiME – Character Song Vol.3 Mikoto Minagi (Ai Shimizu) – Kokoro no Ken\
Mai-HiME – Original Music Clip – Character Song Collection Music Videos\
Mini Album Vol 1 – Naru, Shinobu and Mitsune version\ 
Mini Album Vol 2 – Naru, Motoko and Suu version\
Mini Album Vol 3 – Naru, Mutsume and Sara version\
Onegai Teacher – Image Album\
Onegai Teacher – Vocal Best Album\
Onegai Teacher Image Album – Sereson – Tomoyuki Nakazawa [128 kbps]\
Onegai Teacher OST\
Onegai Teacher Sound Collection Vol 2\
Onegai Teacher Sound Collection Vol. 1 [256 kbps]\
Onegai Twins Image Album – Soleil [320 kbps]\
Onegai Twins Vocal Album – Esquisse [VBR]\
Puni Puni Poemi OST [128 kbps]\
School Rumble – Image Album 1 – Tsukamoto Tenma\
School Rumble – Image Album 2 – Tsukamoto Yakumo\
School Rumble – Image Album 3 – Suou Mikoto\ 
School Rumble – Image Album 4 – Sawachika Eri\
School Rumble – Image Album 5 – Takano Akira\ 
School Rumble – Image Album 6 – Ichijou Karen\ 
School Rumble – Image Album 7 – Sarah Adiemus\
School Rumble – Image Album 8 – Harima Kenji\
SHUFFLE! Charactor CD – Vol.1\
SHUFFLE! Charactor CD – Vol.2\
SHUFFLE! Charactor CD – Vol.4\
SHUFFLE! Drama-Series File.01\
SHUFFLE! Drama-Series File.02\
SHUFFLE! Drama-Series File.03\ 
SHUFFLE! Drama-Series File.04\
SHUFFLE! Drama-Series File.05\
SHUFFLE! ED Single – Innocence\
SHUFFLE! On The Stage  Re-Mix\ 
SHUFFLE! On The Stage OP Single\
SHUFFLE! Remix Album – Rainbow Remix\
Tokyo Underground OST 1 [128 kbps]\
Tokyo Underground OST 2 [320 kbps]\
Tokyo Underground Single (Ending) – Kakusei Toshi [320 kbps]\
Tokyo Underground Single (Opening 1) – Jounetsu [320 kbps]\ 
Tokyo Underground Single (Opening 2) – HEY YOU!! [128 kbps]\ 
Tsubasa Chronicle Drama & Character Album Vol. 1 – Suijou no Collar\
Tsubasa Chronicle Drama & Character Song Album Vol.2 – Arienai Goal\
Tsubasa Chronicle Drama Character Album Vol. 3 – Ienai Serifu\
Vandread – Vocal Collection – Girls Serenade [VBR_128 kbps]\

A nagysikerű Rapelay bemutatómnak köszönhetően, mely átvette a látogatási listán az első helyet a Bible Black és egyéb hentai-októl és lényegében eltartja a blogomat, jöjjön egy másik Illusion játék, csak egy kicsit más témából. Persze a Sexy Beach is 3D hentai játék, de ez inkább a randizgatós, öltöztetős vonalból.

A történet nem nagy szám, de hát miért is kéne annak lennie. Egy srác vagy aki nyaralni ment egy szigetre, ahol különböző helyszíneken 7 különböző csajjal lehet összeszűrni a levet. Mindegyiknek saját története van, melyek annyira szupergázok, hogy az első elolvasása után az ember úgyis csak vadul nyomogatja az entert amíg a dugáshoz nem ér.

A sok rizsán túl a játék randi rendszerű, vagyis találkozgatni kell a lányokkal, de nem kell semmi különöset csinálni, vagy kísérgetni és kedveskedni mint más játékokban. Itt elég ha rákattintasz, végignyomod a szöveget, kiválasztod a helyszínt, esetleg megnézed ahogy labdázik vagy olvas a parton és kilépsz. Ezzel meg is van a randi. A különböző szintek eltöltött randik alapján jönnek és fokozatosan engednek egyre többet a virtuális hölgyeménnyel.

Öltöztetni mindig lehet, de a legtöbb jó gönc csak a későbbi szintekkel jönnek elő. Az első 5 randi után még csak napolajjal lehet kenegetni, mely azért poén, mert a fürdőruhák váltogatásával többféle barnasági szintet lehet rájuk pakolni. Aztán később már hajlandó dugni is, de először még csak este és csak 1-2 pózban. A teljes kínálat 40 randi után jön el. Ekkorra 8 féle póz, és 4 féle orális mókából lehet válogatni egyéb extrákkal.

Maga a grafika a Rapelay-jel van egy szinten, és az irányítás is hasonló. Minden lehetőség az oldalmenükből érhető el, jobb klikkel, de a lányokat nem lehet vetkőztetni, csak ruhát válogatni nekik, melyek között azonban van meztelen verzió is.

A játékhoz többféle extra is megjelent. Az egyik maga a Plus jelző, mely azt hiszem a portás csajt jelenti mint extra. Ezen kívül egy rakás feltölhető extra öltözet akárcsak a másik Illusion játékhoz a 3d Custom Girl-höz és még pár mod amire már nem emlékszem és lusta vagyok rákeresni, mert mégiscsak már fél éve elkezdtem írni ezt a bejegyzést és már nagyon útban van a live writer piszkozat listáján.

De a Chu-Bra jó volt. Kép meg nincs, mert egyetlen része sem volt nálam, az előző bejegyzésben látható, úgyis mindent elmond.

Tejcsárdás anime azoknak akik nem sajnálnak érte pár száz yent részenként, mert a többieknek csak a kék ég meg néhány sikoltozás jut. A szezon legdudásabb és egyben leginkább bezoomolt animéje. A webes közvetítés persze kis felbontású, de így legalább nem foglal sok helyet és a történet is érthetővé válik, már ha valakinek célja lenne, hogy megértse a kvazárok harcát, amikor látszólag csak annyi a lényeg, hogy egy alultáplált srác még mindig anyatejen él, kedvenc szoptató bábája pedig olyan mint a tehenek ha nincs fejés. Ezen kívül pantsu, oppai minden mennyiségben, lökött csajjal, kemény csajjal, nagyseggű osztályfelelőssel meg a szokásos szarral. Jó szórakozást.

A röhögéstől XD

Nincs kedvem most játékleírást készíteni, csak be akartam tolni ezt a képet, hogy már itt járok a Prophecies campaign-ben. Páran figyelmeztettek korábban, hogy az MMORPG-k veszélyesek, mert magával ragadóak, de mivel sosem láttam magam elég pénzesnek ahhoz, hogy előfizessek a WOW-ra, vagy társaira, ezért nem igazán érdekelt. Amíg meg nem néztem kedvesemnél, hogyan is működik ez a dolog.

Hamar megtetszett, pedig nincs valami egetverően gyönyörű grafikája, a történet sem hiszem, hogy akkora eresztés lenne, de mégis megfogott és életemben először aranyforintokat adtam egy játékért. Kb. nyár óta van meg és azóta egy harcos/szerzetes hőst terelgetek, mely már a 16. szinten van, ami ha figyelembe vesszük, hogy 20 szint van nem is annyira gyenge még. Persze biztos lehetne gyorsabban is, de annyi kitartásom és türelmem sose volt, egy játék iránt sem. Ahogy ahhoz sincs már türelmem, hogy mindenre magam rájöjjek, ezért a játék elég rendesen wiki-ből játszom, ami nem is árt, mert egy csomó olyan dolog is kiderül amit a játék nem részletez, de alapvetően inkább egy-két komolyabb küldetés végigjátszását szoktam elolvasni tippekért, vagy pedig a térképeket szoktam böngészni, hogy kiderüljön, hol nem jártam még.

A történetben kb. a 2/5-énél járhatok, de mivel előreolvastam egy csomó dologban, már nagyon várom a későbbi fejezeteket, de mára elég volt.

Helyette van a szalag rendszer, mely a különböző irányban szakosodó farmerek kitünteti. Jutalmazzák itt a lelkes állatgondozást, a faápolást, a trágyázást stb. Ez a játék egy igazi, modern kori Tanya Racer (kicsiknek: link). Miután kész a karakterünk kapunk kezdetleges szerszámokat, mint ásó, kapa és kasza, melyeket idővel lehet gépesíteni is, különböző traktorok és kombájn formájában, és egy talpalatnyi földet ahol már be is értek első ültetvényeink. Folyton mosolygó farmerjelölteket el kell keserítenem: vadkender és mák nem termelhető, de ezen kívül rengeteg egyéb zöldséget és gyümölcsöt választhatunk. Mindegyiknek eltérő az ára, eltérő az érési ideje és eltérő várható profit is.

Sajnos a játék totális realitás hiányát jellemzi, hogy az egyes termények ára, nem tükrözi a világpiaci viszonyokat, így nincs ingadozás, nem esik le egy-egy gyümölcs ára, amikor annak szezonja van és sokat termelnek belőle, de hát egy játékban ritkán keres az ember realitást. Szóval miután felástuk a kertet, ültettünk is valamit, akkor már csak várni kell míg beérik. Tapasztalati pontokat szántással, ültetéssel illetve kedves szomszédjaink (hiszen ezért multiplayer) kertjének kigyomlálásával kaphatunk. A pénzt a termények betakarítása után rögtön kézhez kapjuk. Ha tapasztalati pont van, akkor ugye szintlépésnek is kell lennie, mely során egyre több termelhető növény, dekoráció és építhető házikó válik elérhetővé virtuális parasztunk számára.

A szomszéd kertjének gyomlálását és trágyázását már említettem, mint interakció a játék többi játékosával, de ez nem minden. Ezen kívül ajándékozhatunk is mindenféle egyébként nem megvehető fát és állatot egymásnak és hagyhatunk üzeneteket is. Ha pedig valamit nagy dolgot értünk el, meg is invitálhatjuk őket, hogy ünnepeljenek velünk és osztozzanak a sikeren.

Elegendően nagy számú játékos esetén elengedhetetlen, hogy legyenek események. Olyan napok, hetek, mely a való világ nagy ünnepeihez kötődnek és ilyenkor mindenféle, egyébként nem elérhető cuccot beszerezzünk. Ilyen pl. halloween, ahol lehetett sírkövet venni denevérekkel, meg töklámpásokat, meg ilyesmi.

Vigyázat, a játék kezdetben nagyon magával ragadó. Ha környezetünk ilyet hallunk, hogy “pillanat, csak leszedem az epret”, vagy “Nyolckor érik a érik a búza”, vagy “valaki küldhetne már nekem is egy olajfát" akkor ne lepődjünk meg, az illető még valahol 20. szint alatt van és nagyon lelkes. Aggodalomra semmi ok, ha előtte is volt rendes élete, akkor egy pár szint után ki fog ábrándulni és az egész kertje lerohad. A játékban csak azért marad benne, a szomszédjai legnagyobb örömére, mert még ahhoz is lusta, hogy leiratkozzon. Kellemes kertészkedést mindenkinek.

Annyira nem tudok mostanában miről írni. Ezt a szart is néztem egy fél évig, de minek. Igazából, ha kedvesem nem lett volna és nem együtt szenvedünk, ezt a Gonzo-t is feladtam volna felénél. Persze így utólag, az elvesztegetett időre gondolva, az ember mindig sajnálja, hogy nem gondolkodott hamarabb, de jó volt az OP és a karakterdizájn. Már persze amikor nem volt épp szuper QUALITY. Igazából a történetet sem sikerült igazán felfogni. Volt három testvér akik nem igazán tudtak egymásról, de ők voltak a sajtkészítők, ezért ők örökölhették a Földet. A Földet, melyet CO2-ben számolt valutában tőzsdézve védtek meg a pusztulástól, miközben egy lövöldözős gomba mindent elpusztított. A legundorítóbb domináról pedig kiderült, hogy a mainframe server korporális interfésze. Ja és volt benne egy macikkal beszélgető kiscsaj is, aki kígyó kinézetű, de Medusa-nak keresztelt tőzsde programmal akarta a segge alá hajtani a világot, majd amikor már nem tudta mire költeni a pénzét megvette Akihabarát. Végül persze mindenki boldog lett és sajnos a világ sem omlott össze, úgyhogy Kunikónak üzenem: Mondd apádnak, szarjon gecit!

Bővebb infók: alap, ötletek, egy kis sírás